Balázs Tibor

A némák

Ha ki akarják mondani:

Szeretlek

El kell hogy engedjék

Egymás kezét.

Szerző: Tócus  2007.09.23. 10:20 Szólj hozzá!

"Egyetlen szippantás a haja illatából,

Bőrének egyetlen érintése többet ér az öröklétnél.

Egyetlenegy…"

(City of Angels)

Szerző: Tócus  2007.09.23. 10:05 Szólj hozzá!

„…és nem tudom, hogy honnan, honnan jönne értem,

hogy igaz legyen egyszer…”

(Republic: Csodákban lépkedem)

Szerző: Tócus  2007.09.23. 09:55 Szólj hozzá!

Az elveszíthetetlent markolássza!

Egész szíve a tenyerében lüktet,

oly egyetlen egy kezében a kő,

és vele ő is oly egyedül lett.

 

Nem szabadul már soha többé tőle.

A víznek fordul, s messze elhajítja,

hangot sem ad a néma szakítás,

egy egész tenger zúgja mégis vissza.

Szerző: Tócus  2007.09.23. 09:28 Szólj hozzá!

Címkék: vers

" Ha én nem magamért vagyok, akkor ki van helyettem?

De ha én csak magamért vagyok, akkor miért vagyok?"

Szerző: Tócus  2007.09.22. 23:58 Szólj hozzá!

Egy történet szerint a rabbi a következőket beszélte el:

a túlvilágon nem kérdezik majd tőlünk: miért nem voltál

Mózes. Sokkal inkább azt kérdezik majd: Miért nem voltál

Rita? Nem kérdezik majd: Miért nem érted el azt a

mértéket, amelyet hitünk leghatalmasabb, legnagyobb hívője

fektetett le nekünk? Sokkal inkább, azt kérdezik majd:

„Miért nem érted el azt a mértéket,

amit Isten egészen személyesen neked állapított meg?

Miért nem lettél az, aki tulajdonképpen kellett volna,

hogy legyél?"

Szerző: Tócus  2007.09.22. 23:51 Szólj hozzá!

Míg kicsi a lány szereti a babát.

A fiú a lovaskatonát.

Mire felnőnek megfordul a világ:

A fiú szereti a babát,

a lány a lovaskatonát.

Szerző: Tócus  2007.09.22. 23:39 Szólj hozzá!

"Vigyázz, mit mondasz!

A szádon nincs backspace billentyű."

Szerző: Tócus  2007.09.22. 22:28 Szólj hozzá!

Kányádi Sándor:

Jó volna most egy szénaboglya

karjába dőlni, úgy, mint régen,

amikor apám megvert, és sírni,

kisírni magam lágy ölében.

Vegyülnének hajamba zörgő,

rakoncátlan, tört szénaszálak,

a forró könnyeim a boglya

ezer ujja közt szétfolynának.

És sírástól fáradt, zokogás rázta,

már szinte halni való testtel

elaludni a boglya karján,

aludni, míg leszáll az este.

Szerző: Tócus  2007.09.21. 22:42 Szólj hozzá!

"A szomorúság és a kétségbeesés tényleg a

téli esőben van, vagy inkább azokban, akik

ragaszkodnak hozzá, hogy így lássák? "

Szerző: Tócus  2007.09.20. 16:07 Szólj hozzá!

"Sose haragudj meg arra,

Ki durva szóval megsebez.

Tudom jól, hogy fáj a sértés,

Valld be, a fontos mégsem ez.

Hidd el nekem, senki nem rossz,

Hidd el, jók az emberek,

Valakiért mindenki harcol,

Valakit mindenki szeret."

Szerző: Tócus  2007.09.18. 23:10 Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása