"Az élet sötét óráiban kell kibetűzni

az Úr szerelmes leveleit."

Ha hajót akarsz építeni, ne hívj össze embereket, hogy tervezzenek,

szervezzék meg a munkát, hozzanak szerszámokat, vágjanak fát,

hanem keltsd fel bennük a vágyat a nagy,

végtelen tenger iránt.

(Antoine de Saint-Exupéry)

1944

Így búcsúzott el:

— Még viszontlátjuk egymást,

De maga sem hitte.

A MUZSIKÁS NÉNI

Hegedül,

olyan fülbántóan, mondják.

Öreg,

de nem úgy, mint a nagymama,

nem olyan kedvesen ráncos.

A ráncai sötétek a piszoktól.

A cipője papucs,

spárgával kötötte a lábára.

Beoson az étterembe, és hegedül,

de sose játszhatja végig,

a pincérek mindig kizavarják.

Terhére van, mondják, a vendégeknek.

Jó volna utána szaladni,

de nem szabad.

Jó volna megnézni, hol lakik -

vagy talán nem is lakik?

Ha nagy leszek,

és gazdag,

és azt tehetem, amit akarok…

Addigra a muzsikás néni nem él már.

Britt G. Hallqvist

"Kiiktattuk Jézust, tanítását a közintézményeinkből, elküldtük iskoláinkból,

nem engedjük, hogy beleszóljon házasságunkba, magánéletünkbe,

emberi kapcsolatainkba, gyermeknevelésünkbe.

És ő elmegy mindenhonnan, ahonnan elküldik.

Mi pedig megtöltjük az orvosi rendelőket, pszichiátriai intézetek várótermeit,

mi lelkipásztorok 50-60 éves férfiakat temetünk el, megtelnek a börtönök,

az alkohol- és kábítószer elvonó intézetek.

És mi az égre kiálltunk: Hol vagy Istenünk?

Miért tart ott a világ, ahol tart? A saját életem, ahol tart?

És Isten csak ennyit kérdez halkan: Miért nem bízol bennem, fiam?

Hol tart az életed nélkülem?"