"...utoljára meghajlik, köszönetet mondva a lemenő napnak."

Ott a kereszt, benn a szívben,

hogyha félek, tőle kérdem:

hogyan kell egészen szeretnem?

Azt dalolja: nézz az égre,

a szeretetnek dicsősége rád ragyog mindörökre!

Az ajándékozásról általában

a tárgyak jutnak eszünkben,

de a legnagyobb ajándék az,

ha időt szánunk valakire,

ha kedvesek vagyunk hozzá,

és vigaszt nyújtunk a szenvedőnek.

Ezek az apróságok egészen addig

nem túl fontosak számunkra

amíg nekünk magunknak

nincs rá szükségünk."

/Joyce Hiffler/

Milyen sok

tekintettel, milyen

sok emberi tettel

találkozunk nap mint

nap. Mit veszünk

észre? A ráncokat,

a szeszélyt és a

keménységet?

Milyen szép lenne,

ha arra törekednénk,

hogy átérezzük az

álmokat, a meleg

szív dobogását és a

sokszor egészen

elrejtett szeretetet!

(Bruno Ferrero)