Mit jelent gyönyörködni? ¤ ha csak úgy össze-vissza, amik most elsőre eszembe jutnak: egyetemről hazafelé, s van egy hely, ahol mindig meg kell állnom, s néznem a csillagokat; (néha lassan érek haza:)), mert a koli udvarában is van egy ilyen pillanat, állsz, s olyan pici vagy s körülötted azok az óriási fák. a harmadik sulibamenet, van egy általános iskola, s nem lehet megállni, hogy ne mosolyodjon el az ember, mikor sikítanak, kacagnak, futnak, hemperegnek a sárban... egyszerűen kiadják a gőzt. Talán a kapcsolatokban is lehet gyönyörködni. öten ülünk egymás mellett a Tisza partján, mert a kacsákkal együtt várjuk a napfelkeltét; beszélgetünk hajnalban s hiába a századik szúnyogcsípés:), vagy egyszerűen csak fekszünk a mezőn s napfürdőzünk:). Olyan pillanatok, amikor egyszerűen csak mosolyog a szíved, amikor vele vagy. ¤ Szeretem azt a képet, amikor Isten ezt mondja Jézusról: "Ez az én szeretett, Fiam, akiben kedvem telik." S fejben olyan könnyű elhinni, hogy Isten egy szerető Isten. Hogy annyira szeret, hogy a Fiát adta értem. De az egyik legnagyobb bajnak azt érzem ma, hogy még ha tudjuk is, nem érezzük. egy rossz nap, Uram, ezt s ezt a lehetőséget is elszalasztottam, magam körül forogtam, s nem vettem észre, hogy szüksége lenne rám... de Te nem kárhoztatsz. már előre tudtad ezt, s így is szeretsz. Nem mondod azt, hogy fúúú, ezt azért már mégsem gondoltam volna rólad. mert a Mindenható arra használta mindentudását, hogy megismerjen minket:), s előre tudta. jobban ismer mint mi magunkat, s mégis szeret. (Óh, Uram, ennyi hibám van, s mégis szeretsz? ... Hát, sokkal több. És szeretlek.:)) Amikor szeretünk valakit, akkor egyszerűen "többet" szeretnénk belőle, jobban megismerni, vele lenni, egy picit 'magunkbaszippantani', valahol olyan, mint a sivatagban a forrás. (s szomorú, amikor a másik teherré válik a számunkra). Valahogy így képzelem Istennel is. Ő örül, amikor hozzá megyünk. (s nem kárhoztat, hogy miért csak most, fiam, eddig hol jártál; mint amikor hazajön a fiú, s az apa táncot jár örömében:)) Tényleg kíváncsi, hogy mi történt, hogy ott belül mik zajlanak le. hogy mit érzel. S én hiszem, hogy valahol mindannyiunknak egyesével azt mondja: 'te vagy az én szeretett fiam, akiben kedvem telik', kívánom, hogy bárcsak átjárna ez az érzés, ha egy picit beülnél a te belső szobádba, s meghallanád ezt a hangot. ¤ S valahol ez ébresztett rá a másik dologra is. valahol mindig az Úr az első, aki kilép (jó példa:)), aki 'táncra perdül':), amikor meglát. De vajon milyen lehet nekünk az Úrban gyönyörködni?:)