Ma este olyan nagyon szükségem volt ezekre a szavakra.

ISTEN KIFOGYHATATLAN EREJE

Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak. (Ézs 41,10)

Éreztem, amint a helikopter elemelkedik a leszállóhelyről. Egy keskeny hordágyra voltam szíjazva, és küszködtem, hogy levegőt kapjak az oxigénmaszkon keresztül. A sürgősségi betegápoló figyelmesen rám nézett: "Jól van?" - kérdezte. Bólintottam, de valójában nem voltam jól. A sürgősségi orvos elrendelte, hogy szállítsanak át mentőhelikopterrel egy nagy városi kórházba. Tudtam, hogy életveszélyben vagyok. "Ez lenne a vég?" kérdeztem Istent. "Nem, nem ez az!" - érkezett Isten határozott, világos válasza. 
Elengedtem magam, és kibámultam az ablakon a fehér felhőkre és a kék égre. Aggodalmam alábbhagyott. Egy csendes erő áradt végig rajtam. Tudtam, hogy rendbe fogok jönni. 
Ézsaiás arra emlékeztet, hogy Isten választott magának egy kicsiny, maroknyi népet, hogy a sajátja legyen. Megígérte, hogy megtartja őket minden megpróbáltatás között. A nép nem volt mindig hűséges Istenhez, és nem volt mindig hálás, de ő mindig velük volt. Isten végtelen szeretete nem engedte el őket. Az ígéretek ránk is érvényesek. Az Isten természetéből fakad, hogy szeressen és megtartson minket életünk nehéz idejében.