"Hazamentem, de csak a játék mackómat találtam otthon.Nosztalgia
Kacatok alatt szorongott a szoba sarkában.
Felhasadt pocakjából kóc dőlt kifelé.
Szipogni kezdtem.
Kihúztam a macit a kacatok alól,
és az ágyra ültettem.
Hadd érezze, hogy legalább ővel törődik valaki.
Megeredtek a könnyeim.
Később letöröltem elmázolt szemfestékemet,
útnak eredtem ismét,
és magára hagytam a macit"
***
"Délután néha a háztető velünk szemben
olyan furcsa színű lesz.
Süt a nap,
az ég se kékebb, mint máskor,
de a tető nem vörös, nem barna,
hanem messzeség-színű.
Ki kellene repülni az ablakon.
Át, oda, messze."
***
"Ha a fülünket a földre szorítjuk egy nyári napon,
hallani a motozó gyökereket, amint helyüket keresik."
***
"Mindenki siet, senki nem ér rá,
halaszthatatlan élnivalója van.
Csak dédike ül csendesen a napon,
vele lehetne beszélgetni,
***De rosszul hall."
"Mi van akkor, ha valaki kilép
az életbe, de nincs jogosítványa?"
***
"Ki mondja azt:
gyűlöld és pusztítsd embertársaidat?
Senki!
Ki mondja azt:
szeresd és becsüld szüleidet és más népeket?
Mindenki!
Akkor ki és mi tanít meg bennünket
gyűlölni és pusztítani?"
***
"Ugye beengedsz, hogyha kopogok,
Ugye meghallassz, hogyha suttogok?
Ugye elhiszed, amit gondolok?
Ugye megtartasz, hogyha maradok?
Ugye elengedsz, hogyha akarok?"
***
"Megszólított a csend.
-Hangtalan.
-Miért könnyezel?-kérdezte tőlem.
Én nem feleltem.
Ő megértett engem,
és együtt sirattuk el
a gondtalanság éveit."
