"Jövel, drága Név, nekem mindenre elégséges!"
Kis Tükör, XXII. évf. (1932. december 10.)
"Jövel, drága Név, nekem mindenre elégséges!"
Kis Tükör, XXII. évf. (1932. december 10.)
"Úgy látom, senkinek sem az jut, amit szeretne.
Összebogozott edényeivel itt nő előttünk a fiatalság.
Hosszasan várja valaki azt, aki máshova indult s máshova
érkezik s másokat talál, mint akiket szívesen elfogadna.
Halló, hallod? Folytonos átkopogások a falon.
Izgatottan keresi, türelmét vesztve, kétségbeesve egyre keresi
mindenki azt a másikat, akitől, úgy érzi, elszakítják s ideje lejár.
Mint egy világháborús kikötőben vagy pályaudvaron a menekültek,
folyton valaki hiányzik valakinek."
/Lászlóffy Aladár:Átkopogások /
"Lehet, hogy sokan gúnyolnak, és sokan nevetnek,
de ugyanígy tisztelnek és szeretnek..."
(Connections)
József Attila : Tél
Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hogy melegednének az emberek.
Ráhányni mindent, ami antik, ócska,
Csorbát, töröttet s ami új, meg ép,
Gyermekjátékot, - ó, boldog fogócska! -
S rászórni szórva mindent, ami szép.
Dalolna forró láng az égig róla
S kezén fogná mindenki földiét.
Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hisz zúzmarás a város, a berek...
Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni
És rakni, adjon sok-sok meleget.
Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni,
Hogy fölengednének az emberek!
"Holnap új nap virrad, fiam. Mosakodj meg, igazítsd el a hajad,
dúdolj egy kis dalt, és indulj. Semmi mást nem mondhatok.
Olyan régóta élek ezen a földön. Sose tagadtam le a hibáimat.
Nem szeretem a tökéletes embereket.
Megéri, hogy bura alatt élj, csak mert attól félsz, hogy megsebesülsz?
Van értelme lakat alá zárni a lelkedet, csak azért,
nehogy kirabolja valaki? Éld az életet, ahogy neked tetszik.
És amikor mélyre kerülsz, legyen bátorságod kimondani:
Csak azért sem adom fel! Kezdem elölről!
Semmi nyavalygás vagy siránkozás!
Az élet szép, fiatalember, feltéve, hogy éled. Amikor vele együtt
haladsz. Néha sárban, máskor meg rózsakertben.
Őrizd meg az emlékeidet, és lépj tovább...
Bolyongás a létünk ebben a világban.
Bolyongás ég és föld között."
/Alkyoni Papadaki/