"-Micimackó! - mondta a vékony és kétségbeesett hang.

-Ez Malacka! - állapította meg Micimackó örömmel.

- Hol vagy, Malacka?

-Alul- mondta Malacka, olyan alulkerült hangon.

-De mi alatt?

Alattad- nyögött Malacka. - Állj fel!"

Egy asszony sétáltatja a kutyáját. Nagy a hőség.

A kutya nem bírja tovább. Lehuppan, hasa a földön.

Nem hajlandó tovább menni.

***

A filiszteusok elleni csatából hazatért katonákat szörnyű látvány fogadja: az otthonukat feldúlták, a családjukat elrabolták. Dávid komoly elhatározásra jut: üldözőbe veszik az amelitákat. Az előző hadjárat ösvényeinek a pora még a ruhájukhoz tapad, igazán fáradtak, s azt sem tudják, merre keressék szeretteiket, s hogy van-e egyáltalán remény. Bezor patakánál kétszázan nem bírják folytatni. "Nélkülünk menjetek tovább"- mondják. Milyen fáradtnak kell lennie valakinek ahhoz, hogy lemondjon a saját családjának a visszaszerzéséről?...Dávidék sikerrel járnak. S vajon ki mit érezhet?A megmentett feleségek? Az életemért reszketek, mikor megpillantjuk a felmentő csapatot. S a katonák arcát kezdem el vizslatni, melyik lehet a férjem. "Drágám?" "Öhm, ő a táborban maradt..." "Szóval a táborban...Hol az a sodrófa?"

A felszabadító csapat? Az életünket tettük kockára.Mi csatába mentünk, ők ledőltek aludni....

És a 200 ember, aki pihent? Olyan férfiasnak érzik magukat, mint egy horgolt csipketerítő. S az önbecsülésük...?

S mit mond Dávid? "...amekkora annak a része, aki elment a harcba, akkora legyen annak a része is, aki a fölszerelésnél maradt. "

Felszerelésnél maradni. Mintha ez lett volna a feladatuk. De mintha nekik nem ez lett volna az elsőszámú céljuk, mikor "lehuppantak"

De Dávid megbecsülte a Bezor pataknál maradt fáradt katonákat.

***

Vajon hányszor érkeztem már el a "lehuppanási pontomhoz", mikor azt mondtam, hogy már nem bírom tovább,

csak hasalni szeretnék? Mikor már túl fáradt vagyok a harcra. Hányan maradunk a Bezor pataknál?

De tudnunk kell, hogy nyugodtan megpihenhetünk. Jézus a mi Dávidunk. Harcol értünk, amikor mi nem tudunk. Nem haragszik, ha ülve maradunk . Nem hívott-: " Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé."(Mk 6, 31)?

Elfáradtél? Jól figyelj! Szükségünk van az erődre.

Erős vagy? Ne ítélkezz a fáradtak fölött. Egyszer biztosan neked is le kell huppannod. S, amikor lerogysz, jó, ha ismered a Bezor patak történetét.

/Max Lucado: Harc az óriásokkal c. könyve és az 1Sámuel 30 alapján/

"Csak azt akartam, hogy tudd...nem baj, ha időnként nincs jól az ember..."

(Grace klinika)

Önös érdekből arra az elhatározásra jutottam, hogy néha-néha

írok majd ilyen bejegyzéseket is.

Persze nagyon örülnék, ha valaki el is olvasná,

de ezek főleg olyan gondolatok lesznek, amiket valahol

olvastam /hallottam/elgondoltam, s nem szeretném elfelejteni őket.

Így hát ezen a módon próbálok meg hadjáratot hirdetni a szétszórtságom,

na meg a nehézkes memóriám ellen:).

***

Először arról a jelenségről szeretnék írni, amikor Istent betesszük

egy kis dobozba ("Hát hogyan lehetne lehetséges ez?").

Görcsösen kapaszkodunk a realitás talajába.

S Isten hiába próbálna segíteni, ha mi nem akarunk

tudomást venni arról, hogy Ő mindenható.

***

"Isten nem épít felhőkarcolókat; az emberek viszont igen...

és magukon viselik az emberi zsenialitás nyomát.

De nem találsz olyan embert, aki csillagot tudna alkotni.

Amikor Isten cselekszik, az olyan,

Már lassan egy éve bennem van, hogy futnom kell.

(A szó mindkét értelmében.)

És most megtaláltam az ideológiai alapomat is:).

***

Képzeld el, hogy egy versenyt futsz, maraton, jó hosszú,

s van egy konkrét versenypálya, ahová Isten helyezett.

Feltekintesz a lelátóra, látsz pár embert,

akik bőszen integetnek.

S arra gondolsz, hogy hát én is szeretnék a lelátón üldögélni.

De fuss tovább, nem lehetsz ilyen lelátón ücsörgő

kersztény.

S ahogy futsz, futsz, egy napon egyszercsak valaki melletted fut.

Odanézel, hát heló.Ott, vagy, futsz Istenért,s megjelenik egy fiú/lány melletted,

aki szintén Istenért fut.

S egyszercsak az van benned, hogy na én most jól elhúzok,

és ő ott van, felzárkózik. És együtt futtok...

S egy napon akár össze is köthetitek a lábatokat,

s futhattok együtt tovább:).

/ http://livevideo.golgota.hu/events/list/hu/media/_id/3901 /

47. perctől:)