Még mindig a bizalom. Megnéztük a Némó nyomában,
és hát állat volt:). Egy kicsit a bizalom meséje.
Pizsi elindul, hogy megkeresse a fiát, Némót, akit a búvárok kifogtak.
Az útra kap egy társat, Cenillát, aki egy kicsit flúgos:),
ill egyszercsak elfelejt dolgokat.

¤¤¤

-Tyűűű, mekkora hasadék! Hahóóóó! Na jó, gyerünk.
-Nem tetszik ez nekem. Inkább ússzunk el fölötte.
-Várj csak, cimbora, villog a vészjelzőm, valami azt súgja,
hogy keresztül kell úszni, nem felette....
-Körülnéztél te egyáltalán? Olyan nagyon kihalt itt minden....
-Bocsi, de tényleg, tényleg keresztül kéne úsznunk.
-Én tényleg lezárom a vitát, fölötte megyünk.
-Kérlek, bízz bennem.
-Benned?
-Igen, ahogy a barátok szoktak.
¤

-Odanézz! Hé, elnézést!
- Cenilla, Cenilla! Jó, most én gondolok. Egy nagy sötét halra gondoltam, akit nem ismerünk.
És tudod, hogy mit szokottt csinálni a nagy hal a kis hallal?
_Mért ennyire bizalmatlanok a férfiak?
-Hagyjuk ezt a feminista dumát. Mit szeretnél, évődni vagy evődni?
-Le akarsz lépni!?
-Nanáhogy.
-Gratulálok. És mért várod, hogy segítsen, ha szóba sem állsz vele? Hmmm?
-Cenilla, te egyszerűen fel sem fogod...
-Ugyan. Bízd csak rám.

¤

-Bármi történhet vele, pedig megígértem neki, hogy nem hagyom.
-Hmmm. Elég furcsa ígéret.
-Mert?
-Hát, ha nem hagyod, hogy bármi történjen vele, akkor semmi sem történik vele. Az pedig marha unalmas.


¤

-Azt mondja, hogy már most elenged minket. Minden a legnagyobb rendben lesz.
-Honnan tudod? Mért vagy biztos benne, hogy nem eshet bajunk?
-Nem vagyok. (ahhoz, hogy kijussanak, el kell engedniük a cet nyelvét,
mint ahogy a hajó sem maradhat örökké a parton)

Szerző: Tócus  2010.08.26. 23:49 Szólj hozzá!

Mit érezhetett Mózes a pusztában? A juhok között elég sok ideje lehett gondolkodni. Egyszer volt egy elhívása, hogy megszabadítsa az Ő népét, s valamit valamikor nagyon elrontott. Önerőből csak egy egyiptomi halálát érte el. S már negyven éve a pusztában. Vajon gondolt a volnákra és a nemkellettvolnákra?

¤

Ábrahám. 3 nap út, úgy hogy tudja, hogy a végén fel kell áldoznia Izsákot. Mennyire szerethette Istent, ha a legdrágábbal az életében arra a hely felé tartott? S a bizalom milyen mélyen a szívében? mikor a viharok, a gyötrelmek mindent letarolnak a felszínen, de a föld alatt ott a gyökerek. S lépést lépés után tesz.

¤

Jairus. Zsidó vezető. Kívülről annyiminden, hogy csak Jézushoz ne forduljon. De a lányáról van szó. Haldoklik. Mit jelent ez a szó egy apának? ... Már ott van vele Jézus, már úton vannak, mellette az egyetlen, aki segíteni tud...s aztán a hír: már késő, a lányod halott. Mi törhetett össze akkor az apa szívében?

¤¤¤

Megtöretés. Isten nem tud mit kezdeni egy kemény szívvel. Egy könyv hátulján olvastam,hogy a repedéseken át láthatóvá válik Isten fénye. A repedések fájnak, és a törések is. ¤ "Essél a sziklára s legyél megtörve, vagy ez a szikla fog rádesni s szétzúz téged."¤ "Bizony, boldog ember az, akit Isten megfedd. A Mindenható fenyítését ne vesdd meg! Mert Ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de keze meg is gyógyít. Hatszor is megment a nyomorúságból,hetedszer sem ér veszedelem." (Jób 5, 17-19)

Szerző: Tócus  2010.08.26. 12:29 Szólj hozzá!

"Nem tudunk feloldódni a másikban, nem tudunk

befogadni,képtelenek vagyunk igazán átadni magunkat.

Pedig a szeretet az egyetlen valóság.

Az összes többi félelem, csalódás, önbecsapás.

Űr."

Szerző: Tócus  2010.08.24. 13:23 Szólj hozzá!

Ha én ablak volnék, akkora nagy lennék,
Hogy az egész világ láthatóvá váljék,
Megértő szemekkel átnéznének rajtam,
Akkor lennék boldog, ha mindent megmutattam.
¤
A lángot akkor őrzöd még
Ha félsz, hogy ellobban, elég
S elveszted fényét, melegét

¤
Ha én utca volnék, mindig tiszta lennék,
Minden áldott este fényben megfürödnék,
És ha egyszer rajtam lánckerék taposna,
Alattam a föld is sírva beomolna.
¤
Ha sírsz, a szemed ne takard el
Miért titkolnánk
Hogy egy kicsit nehéz

¤
Hidd el, a hajnal attól szép hogy minden éjben ott lapul
Az örök sötétség

¤
Hogy értsd, egy pohár víz mit ér
Ahhoz hőség kell, ahhoz sivatag kell
Hogy lásd, egy napod mennyit ér
Néha látnod kell
Az élet hogyan fogy el

¤
Ha én kapu volnék, mindig nyitva állnék,
Akárhonnan jönne, bárkit beengednék,
Nem kérdezném tőle, hát téged ki küldött,
Akkor lennék boldog, ha mindenki eljött.
Szerző: Tócus  2010.08.23. 01:52 Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása