"Und ich habe erkannt, das Gott dich heilen kann,

ohne die Umstände zu ändern."

(Nick Vijicic)

"A gyermektársaság gyógyír a lélekre."

mikor kimész, hogy bárcsak tudnál adni nekik valamit, bárcsak tudnál áldás lenni a számukra, bárcsak meg tudnál mutatni valamit Isten szeretetéből.

s mikor észreveszed, hogy ők halmoznak el téged Isten szeretetével. hogy a te cseppjeid helyett hullámok jönnek feléd. s mikor átölelnek és kapsz egy rakat puszit:).

× ha egyedül "...nem kudarcot vallott ember, hanem arra hivatott, hogy a családi élet síkja helyett más síkon bontakoztassa ki teljesen önmagát. Csak az önző ember marad meddő." ¤ "Meddő az, aki szeretet nélkül él. A szeretet mindig az élet hordozója és megteremtője."(Mit számít családi állapotod! Szeress és életet fogsz adni.) ¤ "Semmilyen élet sem bontakozhatik ki tökéletesen, ha nem fogadtad el teljesen." ¤ "Élj egészen a jelen pillanatnak, és légy kész mindenre!" ¤ "Amennyiben mindenestül elfogadtad magányosságodat, még nem tettél semmit sem teljes kibontakozásod és életed termékenysége érdekében, ha ugyanakkor bezárkózol "elefántcsonttornyodba" vagy jól "berendezed" a magad életét." ¤ "Ne menekülj a rosszul értelmezett jámborságba, 'istenszereteted' akkor nem lenne más, mint személyes kielégülésed keresése. Tárd ki a lelkedet ugyanazzal a hévvel Istennek és az embereknek." ¤ "...megismered, hogy milyen boldogság teljesen odaajándékozni magunkat." :) ¤ "Az Úrnak szüksége van rád, mert szabad vagy."

× a várakozás és a szeretetre való felkészülés ideje:) "...hogy saját lényedet gazdagítod, csak azért, hogy a másikat gazdagíthasd; hogy önmagadat teljesen birtokba veszed azért, hogy a másiknak odaadhasd; hogy megfeledkezel önmagadról azért, hogy ne magadnak akard megszerezni a másikat, hanem magadat ajándékozd oda neki; hogy megnyílsz mások előtt, befogadsz másokat, eszmecserét folytatsz másokkal azért, hogy befogadhasd a másikat; hogy Istennel egyesülsz azért, hogy Istenben a másikkal egyesülhess." (Michel Quoist)

Ez talán életem egyik legunalmasabb bejegyzése lesz:). ¤ Lekéstem a vonatot Piliscsabára, mert lekéstem a villamost, mert későn indultam el tesóméktól, mert nem vette fel a telefont s így nem tudtam, hogy a kulcsot otthagyhatom-e a postaládájukban vagy várjam meg őket. × Levelezős hétvége volt, s ez azt jelenti, hogy vasárnap délig suliban vagyok, de az utolsó óráról elléceltem, mert kiselőadást kellett írni. s mindeddig még mehetett volna a szokott kerékvágásban: délután tanulgatok, este gyüli, s reggel irány a suli. De csoporttársam, akivel közösen kellett volna a 45 perces kiselőadást tartani beteg lett, s akkor olvastam tnő e-mailját, hogy nem tudnám-e az ő részét is bevállalni. de hiába volt meg pendrivon a fele anyag, a fenti gép nem nyitotta meg a fájlt, B-terv: tesóm laptopja, de a töltője felmondta a szolgálatot. na akkor irány a koli. de akkor hogy adom vissza a kulcsokat? tesóm nem veszi fel a telót. (na jó, akkor a köv. vonat marad...) pár perc múlva mégis csörög a telefonom: 'oksa, nyugodtan hagyjam ott a kulcsot'. aztán a nap dilemmája: 20 perc van a vonat indulásáig, majd lehetetlen elérni, 10 mp hezitálás, aztán na jó uzsgyi, lépjünk már ki hitben:). × Kb. 10 másodperccel késtem le a villamost,s így lekéstem a vonatot... × S mindezt azért, hogy átsegítsem a nénit az úton:). × Már kezdtem újraértékelni az életem:) (tudom, nem nagy tragédia lekésni a vonatot, csak azt hittem, hogy most sietnem kell), mikor meglátok egy nénit. már a második embert próbálta halkan megkérni, hogy segítse már át az úton, mert nem lát, de mindenki sietett, s meg sem hallották. kb 2 perc volt az életemből: belémkarolt s átsétáltunk:). ¤ S visszatekintve ez akkora élmény volt:). Isten vezetése. 'Vajon melyik utat kellene választani? mi legyek, ha 'nagy' leszek? vajon jó helyen vagyok...? vaniliás vagy puncsos fagyit kérjek?' mikor kicsit elveszettnek érzi magát az ember a nagyvilágban... gimi negyedik évében megpróbáltam egy rakat bibliai verset összegyűjteni Isten vezetéséről, s egy kicsit belekapaszkodni a zsoltárokba vagy éppen a jó pásztorba. hogy nem csak úgy sodródunk. hogy Isten fogja a kezünket, s vezet. hogy nem véletlenül történnek a dolgok. Sőt, annyira nem, hogy még a hajunk számát is számon tartja:). vagy például azt, hogy egy néni át szeretne kelni az úton:). (ui: másnap kiderült, hogy a lány mégis meg tudja tartani a részét:))

"Egyetlen ember sem képes magában élni anélkül,

hogy önmagát szegényebbé ne tenné."

"Hogy találkozhass a többiekkel, meg kell látnod őket: nyisd ki tehát a szemed! Hogy befogadhasd a többieket, legyen helyed a számukra: készíts helyet magadban! Hogy egyesülhess a többiekkel, lépj ki önmagadból: felejtsd el önmagad és add oda magadat!"

(Michel Quoist)