"Talán senki sem gondolta, hogy a nagy Isten mint kisbaba, védtelenül jön közénk: „Nézzétek, itt vagyok, ha vállaltok, élek, ha megmosdattok, tiszta leszek, ha ennem adtok, nem halok éhen.” Ez a hatalmas kiszolgáltatottság a szeretet lényege: leengedem a fegyvereket, leveszem magamról a páncélt, egészen odaadom magamat a másiknak – ennél szebb megtestesülést nem tudok elképzelni, és ennél szebb tanítást sem: kicsinek, védtelennek, sebezhetőnek lenni és odabújni a másikhoz."(Böjte Csaba)