"Asztalközösséget vállaltam Zakeussal: a végén meglepődött.
Együtt ettem az emmauszi tanítványokkal: a végén meglepődtek.
Leültem Péterrel reggelizni a tóparton: a végén meglepődött.
A farizeus Simonnal is együtt étkeztem: a végén ő is meglepődött.
Mind másra számítottak, előítéletek dolgoztak bennük, más terveket dédelgettek.
De én jól megleptem őket! És örömmel, változásra nyitott szívvel távoztak!
Mert akivel én egy asztalhoz ülök, az lehet, hogy a szemedben bűnös vagy kiközösített,
de én mindig meglátom benne azt, akit feltétel nélkül szeretek, akiért életemet adtam."