Az idősek látják múltjuk minden hibáját.

Nemcsak a bűnöket, hanem minden ballépést is:

a rosszul választott karriert, az elhibázott

házasságot, az elhamarkodott üzleti döntést,

a megszakadt kapcsolatokat, a bántó szavakat,

a megvalósulatlan elhatározásokat. De

visszatekintve az évtizedekre, mit számítanak azok a

tévedések, hibák? Mi értelme van ma már ezeken töprengeni,

tépelődni és a fejünket csóválni? "Bárcsak...!"

Meg kell ezeket a hibákat

bocsátanunk magunknak egész hátralevő életünkre.

Ki kell szabadítanunk magunkat

a múltunkból és a jelennel kell törődnünk.

Gondolhatunk a "bárcsakokra", de nem szabad,

hogy elemésszenek minket.