mindig tudja a megfelelő válaszokat. Nem azt mondja, amit hallani akarok, hanem segít meghallani azt, amire szükségem van. Tudja, merre akarok menni tíz perc múlva, és követni tudja a bakugrásaimat. És nem sértődik meg, ha nem arra megyek, amerre ő mondja.

ott ül velem hajnalban a kanapén, amikor nem tudok aludni, és beköltözik hozzám a szomorúság. Velem együtt szomorú, és nem akar erőszakosan megvigasztalni. Hagy időt, hogy végigrágjam magam a szomorúság minden lépcsőfokán. Tudja, hogy ideje van a szomorúságnak is.

nem veszi személyes sértésnek, hogy kétségeim vannak, kérdéseim és nem válaszaim.

megtanít úgy szeretni, hogy ne várjak érte viszonzást. Kiszakít abból a természetes logikából, hogy az érzéseket is csak a viszonzásért adjam. És hagy időt arra, hogy eljussak oda, hogy a bennem levő szeretetnek a szeretetért magáért örüljek, és nem azért, amit visszakapok belőle, és hogy ne legyek szomorú akkor sem, ha semmit nem kapok vissza. Megtanít arra, hogy minden perc ajándék.

velem nevet a buta vicceken.

néha kilép a nagy metafizikai hallgatásából, és megszólal. Emberek vagy angyalok nyelvén."