"Néhány héttel ezelőtt egy édesapa, karján a 2-3 éves kislányával odajött hozzám, és azt mondta: „Feri atya! A kislányom már többedszer kérdez tőlem valamit, és én nem tudom, hogy mit válaszoljak rá. Végül azt mondtam neki, eljövünk hozzád, és majd tőled megkérdezi. Te biztos tudsz majd valamit mondani.” Akkor a kislány rám nézett, és azt mondta: „Miért bántották Jézust?” Az apával már találkoztam néhány héttel azelőtt, és mondta nekem, hogy a kislánya újból meg újból ezt kérdezi, és majd egyszer eljön hozzám, és ezt felteszi, úgyhogy volt időm felkészülni erre a kérdésre. Hogy ne maradjék válasz nélkül, mondtam is valamit. Aztán ahogy elmúlt ez a találkozás, a kérdés és a saját válaszom nem hagyott békét nekem. Arra jutottam, hogy én nem tudom, hogy miért bántották Jézust. Nem értem, hogy miért bántották. Persze ahogyan a szenvedéstörténetet hallottuk, tudunk mondani szavakat, a szavak mögött mondatokat, amelyek mögött logika és gondolatmenet van. Valaki azt mondja, hogy káromolta Istent, a törvény, a hagyomány, az erkölcs ellen vétett, ahogy elhangzott ez számtalanszor. Nagyon sok választ mondhatnánk, amire már ott is hivatkoztak, és azt gondolták, hogy ezzel megválaszolták azt, hogy miért bántották Jézust.

Aztán ahogy egyre inkább egy hároméves gyerek szemével és szívével próbáltam megválaszolni ezt a kérdést, egy kép jött elő bennem. Ebben ott vagyunk Nagypénteken, és ott van ez a hároméves kislány, aki azt kérdezi az ottlévőktől: „Mondjátok meg, ti felnőttek, hogy miért bántják Jézust?” Odaszalad az egyik katonához, átöleli a lábát, és azt mondja: „Ne bántsátok! Fáj neki.” Ha én szőhetném tovább a történetet, úgy folytatódna, hogy a katona megrendül, és azt mondja: „Ez tényleg így van. Ezt azonnal abba kell hagyni. De jó, pici kislány, hogy idejöttél, és azt mondtad, hogy fáj neki. Hogy felejthettük mi ezt el?”" /https://blog.palferi.hu/mondjatok-meg-ti-felnottek-hogy-miert-bantjak-jezust//